Törpe cochin

A törpe cochin,nevével ellentétben nem az óriás cochin törpésített változata,hanem egy igazi őstörpe.Ezeket a kis állatokat előszeretettel nevezték Peking bantamnak. A fajta Kínából származik.1860-ban érkezett belőlük az első pár a Távol-keleti országból,Londonba,melyet az angol királynő(Viktória) kapott ajándékba,sárga színben (egy kakast és egy tyúkot).1886-ban megkezdődött németországi diadalmenetük is.Max Leipsch importált Angliából egy sárga cochin párt szokatlanul magas összegért,1.200 aranymárkáért.A törpe cochin tenyésztést Németországban csodálattal fogadták,1929-től 32 tenyésztő a Lipsia-kiállításon külön szövetséget alapított.A törpe cochin több más fajta előállításánál játszott fontos szerepet.A németországi fajtaszövetség sok válságon ment keresztül,míg 1968-tól Dieter Aschenbach vette át a törpe cochin szövetség vezetését,aki jelenleg is elnök.Mai állás szerint 24 elfogadott szín szerepel,ebből 6 szín fodros változatban is létezik.

Sárga (1886),fehér (1886), fekete (1886),fekete-fehér babos (1966),kék (1932),gyöngyszürke (1962),vörös (1986),kendermagos (1886),sárgakendermagos (1956),gyöngyszürke kendermagos (2002),aranynyakú (1886),kék-aranynyakú (1996),barnaszegélyes (1948),ezüstnyakú (1971),ezüstszegélyes (1967),nyírfaszínű (1963),fehér-fekete columbian (1968),fehér-kék columbian (1992),sárga-fekete columbian (1971),sárga-kék columbian (1993),aranybúza (1969),ezüstbúza (1992),aranyporcelán (1997).karvalyszínű.

Külleme
Robusztus megjelenésű, alacsony lábállású tyúkocska,széles, kerekded, alacsony testtel. Igen tömött, puha,pehelyben gazdag tollazata van, ami mindegyik változatban
mint egy toll-labda mutatkozik.Bármilyen testrész csakis úgy ítélhető meg, hogy a fő kívánalmat mennyire támogatja. Ez a szempont a has vonalát követve a faroktollakon igazi köralakot kölcsönöz a madárnak. Minél rövidebb és szélesebb a hát, annál típusosabb a madár.
Törzs-nagyon szélesnek és teltnek mutatkozik.Elölről hátrafelé szélesedik, teltebbé válik, mély állású.A tojó alacsonyabb állású, emiatt tömegesebb hatású.
Kiegyenlített, ha a magasság-hosszúság-szélesség aránya 1:1:1. Bármilyen irányból nézzük is, labdaszerű alkatot kell, hogy mutasson.
Fej-viszonylag kicsi.
Arc-sima, a szem fölött tollacskákkal borított.
Szemek-vörösek, a narancssárga megengedett.A fekete színváltozatnál és az ezüstnél a vörösesbarna szem elfogadott. Soha nem lehet szürke vagy fekete.
Csõr-rövid, erõs, ívelt, színében hasonlít a mindenkori lábszínhez.
Taréj-egyszerű fűrészelt taréj, felálló, szabályos fogazású, négy-öt csipkével. A dupla soros csipkézettség tenyésztésbõl kizáró ok. A taraj a tojóknál nem
annyira fejlett, mint a kakasoknál. A taréj zászlójának rövidnek, a nyak vonalát követõnek kell lennie, ám arra nem feküdhet rá.
Állebeny-jól kerekített, vastag szövetszerkezetű.
Füllebeny-vörös.
Nyak-rövid, a gallértollak szélesek, vastaggá teszik a nyakat, a vállakra, sőt a hátra is ráborulnak.
Váll-szélesek, nem előreugrók.
Szárnyak-rövidek, kicsik, de szélesek, szorosan a törzshöz záródók. Pehelytollakkal jól alápárnázottak.A szárnyaknak a combokon kell nyugodniuk, és lehetőség
szerint vízszintesen hordottak.
Nyeregtájék-nagyon jól fejlett, a sarlótollakból sokat visel.
Mell-telt, széles, egészen alacsonyan hordott, a talajtól legfeljebb egy ujjvastagságnyi távolságban lehet.
Comb-rövidek, erősek, gazdagon tollazottak,erős párnázottságot mutatnak.
Lábak-dúsan borítottak lábtollakkal, rövidek, azonban nem lehet chabóhoz hasonló, mély állása.Nem megengedett a fűzöld színű láb, sárga talpakkal.A lábszín azonban nem döntő a törpe cochin megítélésénél.
Lábujjak-közepes hosszúságúak, a középső és a külső ujjak gazdagon tollazottak. Négy ujja van.
Faroktollak-puha tollakból állnak, a keresztcsonti tájék jól zárt. A faroktollak általában rövidek, szélesek,minden oldalról nézve kerek formát mutatnak, a madár
legmagasabb pontja az emelkedő faroktollak (az ívben meghajló sarlótollak) közepén van.
Tollazat-a gazdag pehelytolltartalom jellemző.Ahhoz ugyanis, hogy a kör alak annyira teljes legyen,amennyire csak lehetséges, elengedhetetlen a kemény,
nagy és apró fedőtollak pehelytollakkal való gazdag benőttsége. W. Rüst szerint az apró fedőtollaknak olyan rövidnek kell lenni, amennyire csak lehet, és gazdag pehelytollakkal legyenek kipárnázva.
Hibák-a keskeny vagy hosszú törzs, a magas állás, a függőleges tartás, a lapos, nyitott derék. Ha az állat nem mutat telt labdaformát, veszít értékéből.
Ide sorolhatjuk a gyenge párnázottságot is. Durva hibának számít a középső ujj tollatlansága, körömhiánya,a fehér füllebeny.
Méret-akakas nem éri el az 1000 g élõsúlyt, a tojók általában 750 g-osak. A bőséges és főleg laza tollborítottság miatt az állat nagyobbnak látszik, mint a tényleges
tömege.

Gyűrűméret-kakas 16mm,tyúk 15mm