A háziállatok megbetegedését, esetleg elhullását mérgező és káros gyommagvak is okozhatják. Az utóbbi években juhok, baromfi és lovak tömeges megbetegedését tapasztalták akkor, ha azok abrakjának egy részét olyan tisztítási hulladékokkal, rostaaljakkal helyettesítették, amelyekben a törmelék abrakmagvak mellett hasonló méretű mérgező gyommagvak nagyobb (4-6%-os) arányban voltak. Előfordult olyan eset, hogy a kombájn kukorica szemtörmelékébe jelentős mennyiségű csattanómaszlag-, beléndek- mag került. Ezt télen könnyű munkát végző lovakkal etették, s tömeges elhullás következett be. Máskor juhok és baromfi fogyasztottak el nagyobb mennyiségű mérgező gyommagvat, és ez vezetett tömeges elhulláshoz.

Baromfira mérgező gyommagvak

Anyarozs (Secale cornutum)

A Claviceps purpurea áttelelő szerve, 1-3 cm hosszú, 2-3 mm vékony, barnásfekete vagy sötétlilás, belül szennyesfehér, hajlott, kemény szaruszerű képlet. Keresztmetszete háromszögletű. Íze csípős, olajos.

Hatóanyagai-ergotoxin, ergotamin és ergometrin nevű alkaloidok 0,05-2 % mennyiségben.

Mérgező hatású valamennyi állatfajra. Legérzékenyebb a szarvasmarha és a baromfi, legkevésbé a sertés. A tyúkot, galambot már 10-15 g, a lovat 500 g megbetegíti. Vemhes állatokon elvetélést okoz.

Előfordulása-elsősorban a rozstisztítási aljakban gyakori.

Beléndek (hyoscyamus niger)

Termése-1,5-2 cm hosszú, 1cm széles, korsó alakú tok, apró dudorokkal. A tok teteje éréskor kupakként leválik. Magjai vese alakúak, kissé lapítottak, 1-1,3 mm hosszúak, 1 mm szélesek, szürkésbarnák vagy világosbarnák és finoman bibircsesek.

Hatóanyaga-a kioszciamin és a szkopolamin alkaloid.

Megbetegedést elsősorban lovakon, sertéseken és baromfin okoz.

Előfordulása-abraktisztítási aljakban ritka, aprómagvak között, zsákaljakban gyakori.

Csattanó maszlag (Datura stramonium)

Magjai-vese alakúak, lapítottak, fénytelen szürkésfeketék, apró, szemcsés pontokkal.

Hatóanyagai-hioszciamin és szkopolamin alkaloida. Minden állatfajra mérgező.

Lovakon a takarmányban lévő 1% csattanómaszlag is megbetegedést okoz.

Előfordulása-magvaival, toktermésével kenyér- és abrakmagvak között.

Tisztítása-toktermése szelelőrostával, a magvak rostával tisztíthatók.

Konkoly (Agrostemma githago)

Alakja-négyoldalúan sarkos, szögletes, felületén párhuzamosan futó nagy bibircseket találunk. Átmérője 4-5 mm, vastagsága 2-3 mm. Színe vörösbarna vagy fekete.

Hatóanyaga-a gitanin és az agrosztemmasav.

Megbetegedést nagyobb mennyiségben etetve minden állatfajon előidéz.

Előfordulás-a leggyakoribb és közismert gyom. Gabona és bükkönyfélék tisztítási hulladékában.

Pipacs (Papaver rhoeas)

Termése-megnyúlt tojásdad vagy kúp alakú tok. A tok felső lemeze alatt körben lyukakat találunk, ezeken szóródik ki a mag. Magjai vese alakúak, pirosasbarnák, szürkéssárgák, hosszuk 0,8 mm, szélességük 0,4 mm. Felületük fénytelen, hálózatosan recézett és erezett.

Hatóanyaga-a roeadin alkaloid.

Megbetegedést a sertéseken kívül minden állatfajon előidéz.

Ragadós galaj (Galium aparine)

Termése-két félgömbös, sűrű, horgas sertéktől borított résztermésekből áll, amelyek éréskor többnyire szétválnak.

Hatóanyag-glükozid és szaponinszerű anyag.

Főleg tavaszi gabonák tisztítási hulladékában gyakori.

Vetési boglárka (Ranunculus arvensis)

Termése-4-8, csillagosan álló résztermésből áll. A terméskék laposak, 5-6 mm hosszúak, 4mm szélesek és 1 mm vastagok, fordított tojás alakúak. Mindkét lapjukon erősen tüskések. A termés vége hosszú, görbe csőrben végződik. Színe zöldes- vagy szürkésbarna.

A gabonafélék és főleg a herefélék magjában gyakori.

Vadrepce (Sinapis arvensis)

Termése-2-5 cm hosszú, 2-3 mm vastag becő, amelynek egyik oldalán rendesen három ér húzódik végig. A becő csúcsán domború, hosszú csőr látható. A magvak hártyás választófalon ülnek, 1,5 mm átmérőjűek, feketés- vagy pirosasbarnák, gömbölyűek és finoman pettyezettek.

Hatóanyaga-jelentős mennyiségű zsíros olajat és mustárolaj glikozidot tartalmaz.

Előfordulása-őszi és tavaszi kalászosok között egyaránt.