Brahma

K�lleme
Ugyan�gy, mint genetikai �se, a cochin, tollal bor�tott l�bbal rendelkezik, robusztus k�ls� megjelen�s�, gazdag tollazat� �s ar�nyos fel�p�t�s�.Felt�n� nagys�ga �s massz�v alakja erõt sug�rz� �sszbenyom�s�v� teszi. Mindezt l�tv�nyban n�veli az igen sz�les �s egyben magas l�b�ll�sa, tov�bb� az el�g laza, d�s tollazata, de a l�btollai is. A nagys�ga �s a sz�less�ge miatt er�snek, b�tor tekintet�vel rettenthetetlennek hat.
T�rzs-sz�les, m�ly, m�gis el�gg� megny�lt, v�zszintesen hordott. A t�l alacsony �ll�s, a k�v�natost�l elmarad� testnagys�g hib�nak sz�m�t.
Fej-kicsi, sz�les, er�sen lekerek�tett. A kint�l� szemek a fej legmagasabb r�sz�n helyez�dnek, a tark� kifejezetten elk�l�n�l.
Arc-egy�ltal�n nem, esetleg kisfokban tollazott.
Szemek-m�lyen �lõk ugyan, de a szemgy�r�k hat�rozottan el�reugranak, narancsv�r�sek.
Cs�r-r�vid, vastag, s�rga, de a hegy�n gyakran el�fordul s�t�t jelzetts�g. A cs�rsz�n egy�bk�nt a tollsz�n szerint v�ltozhat.
Tar�j-bors�tar�j, kicsi, feszes, h�romsz�gletû, de nincsen ny�lv�nya. Terjedelme kicsi.
�llebeny-kicsi, sz�pen kereked�, finom sz�vetszerkezetû.Egy b�rsz�vet �ltal kit�lt�tt, torokb�l el�re kell ugrania.
F�llebeny-hossz�k�s, v�r�s sz�n�, finom b�r�. A feh�r f�llebeny hib�nak sz�m�t, �s az ilyen �llat vesz�t �rt�k�b�l.
Nyak-k�zepes hossz�s�g�, a tark�t�l lefel� enyhe g�rb�letet (�vet) vesz, �s a d�s nyaktollazattal egy�tt felf�jt l�tszatot kelt. A toj�k r�videbb nyakkal jellemezhet�k.
V�ll-sz�les, el�g j�l form�zott.
Sz�rnyak-r�videk, er�sek, szorosan a testhez simul�k.Az �gy�kot, illetve a nyeregt�j�kot fedik.
H�t-a kifejezetten sz�les, j�l lekerek�tett v�llakb�l indul, �s teljes hossz�ban azonos sz�less�g�. A j�l tollazott �gy�kt�l a farok fel� enyh�n emelkedik.
Nyeregt�j�k-sz�les, kiss� felf�jt.
Mell-sz�les, telt �s kerek. A toj�kn�l �bl�sebbnek t�nik annak ellen�re, hogy a tollak z�rtabbak. A keskeny mell hib�nak sz�m�t.
Hast�j�k-sz�les, gazdagon bor�tott pehelytollakkal.
Comb-ink�bb hosszabbak, mint k�z�phossz�ak lenn�nek. Puha apr� tollak fedik. A ty�kokn�l a comb tollai felf�jtak.
L�bak-er�s csont�ak, m�lys�rga sz�n�ek, hossz� tollakkal ben�ttek. N�melyik sz�nv�ltozatn�l a l�b sz�ne igazodik a tollazat sz�n�hez. A toj�k l�bai r�videbbek.
L�bujjak-a k�z�ps� �s a sz�ls� ujjakat hossz� tollak bor�tj�k. Ezek kem�nyek.
Faroktollak-r�videk, mindezzel egy�tt a cochin fajt��n�l hosszabbak. A j�l fejlett sarl�tollak a fels� r�szeken j�l takarj�k egym�st. A nagy sarl�tollak fels� �ve k�pezi az �llat legmagasabb pontj�t, a h�t–farok vonal felfel� halad� lekerek�tetts�g�t. A ty�kokn�l ez annyiban m�dosul, hogy a nagy farokfed� tollak v�gei adj�k a legmagasabb pontot. A toj� sem k�pviselhet �n. cochinalakot.
Tollazat-mindemellett puha, laza, pehelytollakban gazdag. A k�z�ps� ujjak kifog�solhat� tollazotts�ga hib�nak sz�m�t.
M�rete
A h�s t�pus� ty�koknak megfelel�en impon�l� �l�s�lytartom�nya van. A kakasok ak�r 5 kg �l�s�lyt is el�rhetnek, a t�bb�ves egyedek s�lyosabbak (6,5 kg) is lehetnek. A ty�kok nem sokkal kisebbek, amit mutat, hogy az �ves kifejlett ty�k 4,5 kg k�r�li. 3,0 kg-os s�lyt�l m�r nem esik kifog�s al�.�reg, elh�zott kakasok ak�r 9, a ty�kok 6 kg-osak is lehetnek.
Gy�r�m�ret-kakas 27mm,ty�k 24mm